Történések

Részletek

Szülőkategória: Aktivitások Aktivitások

Készült: 2020. november 17. kedd, 12:54 2020. november 17

Utolsó frissítés: 2020. november 17. kedd, 12:54 2020. november 17

Írta: Bírkás Dorina Bírkás Dorina

Találatok: 408 408

Az én nagymamám 

1944. számomra és a családom számára is igen fontos dátum,ebben az évben született meg az én drága nagymamám.

Szerencsésnek tartom magam hiszen ismerhettem,de sajnos már nincs közöttünk,fentről a felhőkből,figyel és halgatja ő is most a fogalmazásom.

Az én nagyimnak nem volt fényes gyermekkora,de ennek ellenére ő mindig vidám és segitőkész volt. Egy általános 8 osztályos iskolát végzett,mert akkoriban nem tellett többre.

Az iskola befejezése után rögtön munkába állt egy gyárban.Teltek,múltak az évek és született három gyermeke,két fia és egy lánya.Sajnos a két fia közül az idősebbik elhunyt,igy apukám és a húga maguk maradtak ketten.

Kicsi koromban nagyon sok nyaramat a mamámnál töltöttem. Sok emlékem maradt azokról az időkről,azok a közös séták,fagyizások számomra felejthetetlenek .

Emlékszem négy éves koromban mindenféle buta kérdéssel terheltem,amire persze mindig ő tudta a választ,az ilyen kérdések közé tartozott az is,hogy a kutyák miért kergetik a cicákat, vagy,hogy délután miért kell aludni?

És igen bár a nagymamám tőlem nagyon messze lakott,mindig megpróbáltunk sokszor ellátogatni hozzá.

Gyermekeinek és nekünk,unokáinak, igyekezett élete során mindazt a szeretetet,törődést és gyengédséget megadni,amit ő nem kaphatott meg.

Ovis koromra ő már a megérdemelt nyugdijas éveit élte,így ha választanom kellett,hogy a mamához,vagy oviba szeretnék menni,akkor a válaszom csillogo szemmel az volt,hogy a mamához.

Azt hiszem,bárhogy is keresgélek,nem találok olyan élményt a múltban,amikor ő türelmetlen vagy önző lett volna. Mindig alázattal és önmaga háttérbe szoritásával élt és dolgozott értünk.

Élete 2-3 utolsó évét,sajnos már nagyon betegen élte,de  attól független próbált vidám maradni.

Már mikor tudtuk,hogy a mama nagyon beteg,akkor igazán figyelmesek voltunk vele,és nem engedtük,hogy semmi nehéz fizikai munkát végezzen.

De sajnos azok az évek elszálltak,amiket együtt vele töltöttünk,de én most is a vidám,mosolygós arcára gondolok vissza,ami mindennél kedvesebb nekem.